2024-10-09
A mezőgazdasági permetezés, ha nem megfelelően kezelik, különféle környezeti problémákhoz vezethet. Ezek az aggályok a következők:
A növényvédőszer-sodródás a permetcseppek mozgása a szél mozgásán keresztül. Ez a közeli vízforrások szennyezéséhez, terméskárosodáshoz és a vadon élő állatok károsodásához vezethet.
Az elfolyás a víz mozgása, amely a felesleges peszticideket a közeli vízgyűjtőkbe szállítja. Vízszennyezéshez, a vízi élőlények toxicitási szintjének növekedéséhez vezet, és szennyezi az emberi fogyasztásra szánt ivóvízkészletet.
Számos módja van a mezőgazdasági permetezés környezeti hatásainak csökkentésére, többek között:
Összefoglalva, a mezőgazdasági permetező a modern kor mezőgazdaságának nélkülözhetetlen eszköze. Alkalmazását azonban helyesen kell kezelni a környezeti károk elkerülése érdekében. Ezért megfelelő intézkedéseket kell tennünk a mezőgazdasági permetezés környezeti hatásainak csökkentése érdekében.
A Baoding Harvester Import and Export Trading Co., Ltd. a mezőgazdasági gépipar vezető vállalata. Cégünk különféle mezőgazdasági gépek, köztük traktorok, betakarítógépek és vetőgépek gyártására és exportálására specializálódott. Mindemellett kiváló minőségű termékeket kínálunk ügyfeleinknek versenyképes áron.
Ha többet szeretne megtudni termékeinkről és szolgáltatásainkról, látogasson el weboldalunkrahttps://www.harvestermachinery.com. Kérdés esetén forduljon hozzánk a következő telefonszámonCatherine@harvestermachinery.com.
1. Hare, J. D. (2011). A szójabab-levéltetű ökológiája és kezelése Észak-Amerikában. Annual Review of Entomology, 56, 375–399.
2. Pimentel, D. és Newman, G. B. (2013). Peszticidek használata és alkalmazása: környezetvédelmi szempontok. Környezetgazdálkodás, 51(2), 418–432.
3. Oerke, E.-C. (2006). A kártevők által okozott termésveszteség. The Journal of Agricultural Science, 144(1), 31–43.
4. Solanki, R., Guru, S., Sanghi, R., & Yadav, K. (2019). Peszticid toxicitás, kockázatértékelés és kezelés: megközelítések és módszerek. Environmental Science and Pollution Research, 26(33), 33551–33569.
5. Ziska, L. H., Epstein, P. R. és Schlesinger, W. H. (2001). A növekvő CO2, az éghajlatváltozás és a közegészségügy: A növénybiológiával való kapcsolatok feltárása. Environmental Health Perspectives, 109 (1. melléklet), 81–88.
6. Hansen, J. W., Mason-D’Croz, D. és Bogard, J. R. (2019). Az éghajlatváltozáshoz való alkalmazkodás a globális mezőgazdaságban: betekintések országos szintű esettanulmányokból. Environmental Science & Policy, 92, 49–58.
7. Renton, M., Werth, J. A. és Thornby, D. (2020). A karámszintű kontextus közvetíti a gyomkezelési megoldásokat, és befolyásolja a gazdálkodók döntéshozatalát. Mezőgazdaság, ökoszisztémák és környezet, 300, 107-115.
8. De Silva, S. P. et al. (2019). Az entomopatogének lehetőségei a gyümölcslyukasztó lepke elleni védekezésben Guyanában. International Journal of Tropical Insect Science, 39(2), 123-136.
9. Yoxtheimer, D. A. (2014). A nem hagyományos olaj- és gázkitermelés fokozódó vízminőségi hatásai. Környezettudomány és Technológia, 48(16), 8323–8333.
10. Ramzan, M., Afzal, M., Cheng, Z., Husnain, R., Hui, D. és Xiang, Y. (2020). A szintetikus növényvédő szerek környezetvédelmi aggályai és kezelési gyakorlatai Pakisztánban. Környezettudományi és környezetszennyezési kutatás, 27(3), 2398-2423.